Útmutató

Talán minden olvasómnak feltűnhettek a római egyes jelzések a fejezetcímek előtt, és az igazán extrém arcok talán még arra is emlékeznek, hogy a legelső fejezet elején jeleztem, hogy ez az egész az Első kötethez tartozik. Nos, igen. Én az a fajta idegesítő író vagyok, akinek tematikája is van. De most ezt segítek kicsit megérteni. :)

Már a történet tervezésének elég korai szakaszában kiderült a számomra, hogy igen hosszú futamidőre kell számítani, viszont szerettem volna valamilyen keretet adni az eseményeknek, valamit, ami kicsit összefogja az egyes etapokat, megkönnyíti az olvasást. Így született meg az elképzelés, hogy a történetet kötetekre tagoltam, szám szerint egészen pontosan három kötetre kell számítani. Jelenleg az első fut. 

A kötetek között a szereplők és a szemszögek nem változnak, viszont mindegyiknél megfigyelhető lesz egy nagyobb időbeli ugrás. Ebben szeretnék nektek segíteni ezúttal, hogy könnyebb legyen lekövetni a dolgot. :) Ennek megfelelően tehát...

Első kötet

"What do you want in life? Will you be twice as strong?"

(Mit akarsz az élettől? Leszel kétszer olyan erős?)

1. fejezet - Átmentem! – 38. fejezet - Négyen négyfelé

Shinamori (13 év – 15 év)

Aizen (12 év – 15 év)

Ko (12 év – 15 év)

HÁROM ÉV UGRÁS

Második kötet

"What would you sacrifice? What are you waiting on?"

(Mit áldoznál fel? Mire vársz még?)

39. fejezet - Vegyük fel a fonalat – jelenleg is fut
Shinamori (18 év –)
Aizen (18 év –)
Ko (17 év –)

Harmadik kötet

"Don't stop. March on."

(Ne állj meg. Csak menetelj.)

Mint azt láthatjátok, éppen úgy, ahogy a fejezetek esetében, a köteteknek is választottam egy-egy idézetet. Mindhárom sor a történet egyik legfontosabb dalából származik. Rengeteg zenét hallgatok, miközben írom, egy lassan százas dallista van, amiket ilyen-olyan okok miatt, de leginkább szövegi kötődés miatt a történethez kapcsolok, gyakran jönnek ezekből a fejezet eleji sorocskák. Azonban van egy dal, ami az egész történet gerincét végigköveti, mind hangulatában, mind szövegében, mind mondanivalójában. Az életem egy nagyon meghatározó részében volt velem ez a dal, személyes himnuszom, és ezen felül részben ennek a számnak köszönhető, hogy végül mégis belevágtam a sztoriba. Vitathatatlanul fontos a szerepe tehát. :) Ez a dal pedig nem más...

Paradise Fears - Battle Scars

Harci sebek

Ez egy himnusz a hazavágyókért, az elgyepáltakért,
Az elveszettekért, az összetörtekért, a legyőzöttekért.
Egy dal azokért, akiknek fáj a szívük, akik készenlétben élnek,

Örökké a búcsúzás árnyékában.

Emlékeztek még, amikor repülni tanultunk?

Bizalomjátékokat játszottunk, fiatalok voltunk, és az idő velünk volt.

Most a földön ragadtál,

Elvesztél, nem találnak.

Csak emlékezz, hogy még mindig élsz.

Hazaviszlek, ha kell.

Nem vagy egyedül.

Csak menetelj tovább,

Ezért megéri harcolni,

Tudod, mindünknek megvannak a harci sebeink.

Már eleget kaptál,

De azért csak ne add fel!

Tapadj a fegyvereidre,

Mert te megéred, hogy harcoljanak érted.

Tudod, mindünknek megvannak a harci sebeink…

Csak menetelj tovább.

Ez egy hívás a katonákért, a harcosokért,

A fiatalokért, az ártatlanokért, a tisztességesekért.

Van egy talpalattnyi helyünk növekedni,

A jobb napok már közel vannak!

A remény sokkal erősebb a félelemnél.

Kölyök, ha ugrasz, ne félj zuhanni!

Álmunkban királyok és királynők leszünk. Egy mindenkiért, mindenki egyért.

Fényt gyújthatsz a sötétben,

Ott a tűz a szívedben,

És fényesebben lángol, mint valaha.

Hazaviszlek, ha kell.

Nem vagy egyedül.

Csak menetelj tovább,

Ezért megéri harcolni,

Tudod, mindünknek megvannak a harci sebeink.

Már eleget kaptál,

De azért csak ne add fel!

Tapadj a fegyvereidre,

Mert te megéred, hogy harcoljanak érted.

Tudod, mindünknek megvannak a harci sebeink…

Csak menetelj tovább.

Újra és újra, mintha egy elromlott visszajátszásban élnénk,

A remény erős, de a keserűség egy kicsit gyorsabb.

Ülünk, és várunk, és megfulladunk,

Azon agyalva, hogy minek játszunk, ha nem fair?

Azt mondják, az élet hiábavaló. Azt mondom, nincs hitük.

Azt mondják, a szerencse odébbáll. Azt mondom, azért van lábam, hogy kövessem.

Bal, jobb, bal jobb,

Együtt mozdulni a szívdobbanás ritmusával.

Ez lehet az utolsó esélyed, hogy repülj.

Szeretsz a földön ragadni? Vagy magad mögött hagynád?

Ember, ezen már mind túlestél, amikor gyerek voltál.

Egyáltalán emlékszel még arra, aki voltál?

Mit akartál az élettől? Mit akarsz most? Leszel kétszer olyan erős, mint akkor?

Mit áldoznál fel? Mire vársz még?

Meg ne állj. Indulj már.

Hazaviszlek, ha kell.

Nem vagy egyedül.

Csak menetelj tovább,

Ezért megéri harcolni,
Tudod, mindünknek megvannak a harci sebeink.
Már eleget kaptál,
De azért csak ne add fel!
Tapadj a fegyvereidre,
Mert te megéred, hogy harcoljanak érted.
Tudod, mindünknek megvannak a harci sebeink…
Csak menetelj tovább.

Menetelj tovább.

(A fordítás saját munka, ennek megfelelően kéretik kezelni. :D)